A magyar Btk. ma ismert szankciórendszere hármas felosztást követ. Megkülönböztetünk
- büntetéseket,
- mellékbüntetést, valamint
- intézkedéseket.
A jogkövetkezmények megállapítása során a büntetések elsődlegessége az irányadó, míg az intézkedések prevenciós és kisegítő jelleggel alkalmazhatóak csak. Fontos megemlíteni továbbá, hogy főszabály szerint a büntetések (néhány kivételtől eltekintve) büntetett előéletet eredményeznek, az intézkedések azonban nem.
1.) A büntetéseket a Btk. 33. § szabályozza, ilyenek:
- szabadságvesztés;
- elzárás;
- közérdekű munka;
- pénzbüntetés;
- foglalkozástól eltiltás;
- járművezetéstől eltiltás;
- kitiltás;
- sportrendezvények látogatásától való eltiltás;
- kiutasítás.
2.) Mellékbüntetés a közügyektől eltiltás.
3.) Az intézkedések a Btk. 63. § alapján:
- megrovás;
- próbára bocsátás;
- jóvátételi munka;
- pártfogó felügyelet;
- elkobzás;
- vagyonelkobzás;
- elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele;
- kényszergyógykezelés;
- jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti intézkedések;
A Btk., valamint a kapcsolódó joggyakorlat a büntetések és intézkedések alkalmazhatóságát, valamint a büntetéskiszabás során értékelendő körülményeket részletesen szabályozza, ezért ha Önnel szemben büntetőeljárás indult, mindenképpen tisztában kell lennie a kockázatokkal és a lehetőségekkel.
Hatékony jogi támogatásért, keresse fel irodánkat!
