Értékhatárok a büntetőeljárásban

A magyar büntetőeljárásban a cselekmények minősítését és a büntetési tétel mértékét sokszor az elkövetési érték vagy a bekövetkezett kár mértéke határozza meg. 

A Btk. 459. § 16. és 17. pontjai értelmében kár alatt a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenést-, míg vagyoni hátány alatt a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előnyt kell érteni.

A magyar büntető törvénykönv az elkövetési értéket vagy bekövetkezett kár mértékét sávos szabályozással rendezi.

A törvény 6 értékhatárt különböztet meg:

1. „kisebb érték” – ötvenezer-egy és ötszázezer forint között;
2. „nagyobb érték” – ötszázezer-egy és ötmillió forint között;
3. „jelentős érték” – ötmillió-egy és ötvenmillió forint között;
4. „különösen nagy” – ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között;
5. „különösen jelentős” – ötszázmillió forint felett;